Hétfő délelőtt a suliban,
Inkább ülnék a dutyiban!
Matekóra,hótt unalom,
A pad alatt a körmeimet lakkozgatom.
Most őszintén,mire jó a matek?
Aki ezt megtanulja,az egy nagy balek...
Körző és szögmérő: mit kezdjek én vele?
Basszus,ha legalább a tanár kedves lenne!
Irodalom következik,
Újabb szenvedés ez is.
Padtársammal torpedózok,
Veszítettem,hangosan morgok.
Pechemre a tanár meghallja és lecsap rám,
Kihív felelni,ez bizony karó lesz ám!
Ezután fizikán punnyadok,
Dogaírás közben kishíján meghalok.
Ez a tanár sem kedvesebb,
Egyfolytában csak szenvedtet.
Jön az ének,lalala,
Egyre szörnyűbb,jajajaj.
Majdnem megreped az ablaküveg,
A fenébe,legyen már szünet!
Kicsöngetnek,becsöngetnek,
Az angolterembe felcsörtetek.
A dolgozatomban csak néhány hülye válasz van,
Csak azt tudnám,hogy me of us one...?
Következik a jó öreg történelem,
Az atlaszomba beverem az orrgégémet.
Minek bolygatni a múltat?
Kedves tanárom erre csak fújtat.
A törióra nyúlik,mint a rágógumi,
Este meglesem a Forró rágógumit!
Végre,valahára a csengő megszólal,
A buzi tanerő még utoljára felszólal.
Aztán sok idő elteltével,
A hold felkeltével,
Végre kislattyog a teremből,
Én meg eszek a sajtból (abból a kerekből),
Aztán fogom magam,és hazaindulok,
Király,túléltem ezt a napot!